A forró nyarak egyik legnagyobb kedvence a leander (Nerium oleander). Egész nyáron virágzik, és az augusztusi kánikulát jóformán csak ő viseli el hazánkban. A horvát tengerparton az autóutak mellett gyakran gyomnövényként nő, de gondozásával kapcsolatosan egy-két szabályt jó, ha betartunk. Sajnos egy-két tévhit a leander gondozásával kapcsolatosan megnehezíti a kerttulajdonok dolgát, igyekszünk ezt most helyretenni.
”A leandernek vízben kell állnia.”
Nem igaz! A leander valóban nagyon vízigényes növény, de nem szabad folyamatosan vízben állnia! Gondoljunk csak bele! A 30 fokos kánikulában tegyünk ki a tűző napra egy palack ásványvizet! A víz forró lesz. Ugyanez történik a kaspóban is a leander gyökerével. A túl sok forró vízben a gyökerek szabályosan megfőnek, ami szintén a növény legyengüléséhez, majd pusztulásához vezethet. Ha fekete, vagy sötét cserépben van, a felforrósodás még fokozottabb.
Mivel nem vizinövény, a gyökerei elrohadnak a vízben. Az így elhalt hajszálerek nem tudják ellátni szerepüket, a leander nem tudja felvenni a tápanyagot, a folyamatos öntözés ellenére az alsó levelei elkezdenek sárgulni, majd egymás után lehullanak.
”Nem kell tápozni.”
Bár Horvátországban gyomnövényként is él, ha nem kap kellő mennyiségű virágzó tápot, csak pár virágot fog hozni. Ha dúsan virágzó, pompás leanderre vágyunk üde zöld levelekkel, akkor biztosítanunk kell számára a szükséges foszfort, káliumot, nitrogént, és az egyéb mikro- és makroelemeket. Én a Leanderdoktort használom, nekem ez vált be a leginkább, mert szerves anyagot is tartalmaz, de a Greenworld, vagy Substral Citrus tápjai is látványosan beindítják a virágzást.
„Mindig nagyobb cserépbe kell ültetni.”
Nem feltétlenül igaz! Az én kedvenc leanderem itthon már több, mint 14 éves, és egy 45cm átmérőjű műanyag cserében van. 3-4 évente ültetjük át, és gyönyörűen, dúsan virágzik, kb. 160cm magas, dús, és nagyon szép. Ennél nem is fogom nagyobb cserépbe ültetni, mert nem kell. Amikor átültetjük, a kisebb gyökereket levágom, visszametszem a gyökérzetet, és egyszerűen csak a földjét cserélem új, tápanyagban dús földre.
„Túl magas és kopasz lesz.”
Szintén nem feltétlenül igaz! Ősszel minden második ágat vissza szoktam metszeni, mert így minden évben fiatalítok a növényen, de a tavalyi ágakon már nyáron korán kinyílnak a virágok. Így a leandert nem hagyom túl magasra nőni, épp (nekem) szemmagasságban ontja a szebbnél szebb virágokat, és inkább terebélyes lesz, mint magas.
„Savanyú földbe kell ültetni.”
Nem igaz! A leander kimondottan rosszul érzi magát savanyú talajban. Sőt, gyakran az import leandereket kötött, kemény, agyagos földben kapjuk. Mi a kertészetünkben a Jóföld Rózsaföldjébe ültetjük a leandereket és citrusféléket. Ennek a legmagasabb a tápanyag tartalma, tapasztalatunk alapján és ettől virágzik a legszebben. Ha ebbe ültetjük, 6 hónapig nem kell neki plusz tápot adni.
Hogyan öntözzük tehát leanderünket?
A leandert este alaposan öntözzük meg, mikor a levegő már kellően lehűlt. Csak annyi vizet adjunk neki, amennyit 2-3 óra alatt felszív! Figyeljünk oda, hogy reggel már semmiképpen se legyen víz az alátétben!
Ezeket figyelembe véve a leander egy kimondottan könnyen kezelhető, igen hálás növény. Jóformán elég kitennünk tavasszal a napra, 1-2 naponta esténként meglocsolni, néha megtápozni, és nincs más dolgunk, mint egész nyáron gyönyörködni benne. Forrás
