Nagy változtatás lesznek az állami nyugdíjban. A legnehezebb helyzetben a közel 1,5 milliósra becsülhető minimálbéres kör kerülhet, mert érdemi megtakarítás nélkül csupán 40 ezer forint körüli nyugdíjra számíthatnak. Ez 20 éven belül biztosan bekövetkezik!
De sincs jobb helyzetben egy átlagkeresettel rendelkező dolgozó sem, miközben a nettó átlagkereset 175 ezer forint, ők az államtól 100 ezer forintos juttatást kaphatnak. A Bankmonitor lehetőséget keresett arra, hogy hogyan lehetne megoldani ezt a helyzetet.
Előbb-utóbb mindenkiben felmerül a kérdés, hogy időskorában mekkora nyugdíjra számíthat. Ezután sokan elakadnak, mert annyira bonyolultak az állami nyugdíj kiszámításának szabályai, hogy azon kevesen igazodnak el, ezért még megközelítőleg sem tudhatják meg, hogy mekkora nyugdíjra számíthatnak. Az az általános nézet, hogy rövid időn belül nem lesz állami nyugdíj, és sajnos mindenki magára lesz utalva egyre jobban.
Az MNB friss tanulmánya szerint a 2030-as évek közepétől valamilyen módon fedezni kell az egyre nagyobb hiányt. Az biztos, hogy jobb annak, aki teheti saját kezébe vennie a sorsát és nyugdíjpénztáron keresztül megtakarítania az elkövetkező időben.
A Bankmonitor.hu számításokat készített arra vonatkozóan, hogy milyen állami nyugdíjra számíthatunk.
A nyugdíj két változótól függ:
- a munkában töltött évek alatt elért nettó átlagkeresettől
- és attól, hogy mennyi évet dolgoztunk le, azaz a szolgálati időtől.
A szabályok szerint: annál nagyobb lehet a kezdőnyugdíjunk minél nagyobb bejelentett keresetünk volt és minél hosszabb ideig tudtunk dolgozni. Évtizedeket töltünk el a munkában a legtöbben, és köztudott, hogy 30 évvel ezelőtt teljesen más volt az értéke 10 ezer forintnak, mint most, de ez természetesen a nyugdíj kiszámításakor figyelembe is veszik. Például az 1990-ben megkeresett havi 10 ezer forint az infláció miatt 2015-ben 122 ezer forinttal volt egyenértékű.
Egy olyan esetet vázoltunk fel, amikor az a cél az, hogy legalább a mai nettó átlagkeresettel megegyező kezdőnyugdíjat kaphassunk kézhez. Ehhez sajnos kiderült, hogy jóval a nettó átlagkereset felett kellene keresnünk ahhoz, hogy majd a kezdőnyugdíjunk 175 ezer forint körül lehessen. Egyrészt az elvárt 175 ezres értéktől jelentősen elmarad az életpálya átlagkereset , ami 130 ezer körül lehet most. Más tekintetben nem adja oda teljes egészében az átlagkeresetre a nyugdíjat az állam:
- 40 év munkában töltött év után 20 százalékkal kapunk kevesebbet, mint az átlagkeresetünk,
- 30 évnél már 32 százalék a csökkentés,
- 20 évnél pedig 47 százalék a csökkentés mértéke.
A kettőt egybevéve az jön ki, hogy ha most 175 ezer forintos nyugdíjat szeretnék, akkor 130 ezer forint helyett bizony 70%-kal nagyobb, 218 ezer forintos átlagjövedelmet kell elérnünk, 40 év munkaviszonnyal a hátunk mögött.
Feltéve ha most akarunk nyugdíjba menni és végig átlagkeresetet kaptunk a pályafutásunk során, akkor a következőképpen alakul. a nyugdíj mértéke: 20-30-40 ledolgozott évre levetítve 75 ezer, 90 ezer és 105 ezer forintos kezdőnyugdíj jön ki. 175 000 forint volt az aktuális nettó átlagkereset, tehát attól függően, hogy hány évet dolgoztunk, az utolsó bérünkhöz képest a kezdőnyugdíjban 40-60 százalék közötti jövedelem-visszaesést szenvedünk el.
Mi történik akkor, ha csak minimálbéren voltam bejelentve?
Hazánkban a foglalkoztatottak jelentős hányada, kb. 1,5 millió fő csak minimálbéren van bejelentve. A fő problémát az okozza, hogy a nyugdíjrendszerünk azzal nem tud foglalkozni, hogy valaki a minimálbér mellett kapott még kézhez egy bizonyos összeget, kizárólag csak a hivatalosan bejelentett kereseteket ismeri el, és azok után jár nyugdíj, ami után megfizették a járulékokat. Nagyon fontos lenne, hogy aki minimálbéren van bejelentve, de valójában jóval a minimálbér felett keres, az a személy célzottan a nyugdíjra is takarítson meg, mert esetében az állami nyugdíj roppant alacsony lesz.
Már eleve látszik, hogy a minimálbéresek hátrányból indulnak, mert míg egy végig átlagkeresetet kézhez kapó személynek az életpálya átlaga olyan 130-140 ezer forint között mozog, addig egy minimálbéren bejelentett személy esetében alig 60-65 ezer forint között van. tehát bő 50 százakkal marad el a viszonyítási alap, és ez a kezdőnyugdíjban is megmutatkozik. A 20-30-40 év munkaviszony mellett az induló nyugdíj értéke csupán 32 ezer, 40 ezer és 45 ezer forint. 28 500 forint az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2008 január eleje óta, ehhez képest sem kaphatunk sokkal többet a becslések alapján.
Lássuk mihez lehetne kezdeni, ha előreláthatóan, ilyen alacsony állami nyugdíjra számíthatunk. A hiány fedezhető államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarítással. Az alábbi példában a Bankmonitor.hu egy 55, 40 és 25 éves esetében számolta ki, hogy mekkora havi takarékoskodásra szüksége, akkor ha végig minimálbéren van bejelentve. A végeredmény sokkoló, a teljes havi bért el kellene tenni nyugdíjra a legidősebb korosztálynál, annak érdekében, hogy a kívánt szintre kipótolható legyen az állami nyugdíj. A 40 éves korosztály számára a havi jövedelem 60%-ának a megtakarításával érhető el a felállított cél, míg egy 25 évesnél is már rögtön a kereset felét el kellene tennie nyugdíjcélú megtakarításra.
Addig amíg a keresethez és a munkában töltött évekhez lesz kötve az állami nyugdíj, addig csak úgy van esély arányaiban is nagyobb nyugdíjat kapni, ha minél magasabb a bejelentett munkabérünk „és/vagy” a munkavállalást évekkel ki tudjuk még tolni. Minél korábban érdemes elkezdeni a nyugdíjcélú megtakarítást, mert jelentősebb állami nyugdíjcsökkentés is jöhet évtizedek múlva, ami sajnos még a fenti számításoknál is jóval borúsabb képet fest.
Természetesen tudjuk, hogy nagyon nehéz kigazdálkodni a megtakarítás összegét, ugyanakkor nagyon sok az olyan minimálbérre bejelentett személy, aki valójában csak annyit kap, nem tesz a munkáltató hozzá, így azoknak egészen nehéz, úgymond lehetetlen megtakarítani a gondtalan nyugdíjas évekre. Forrás
► KÉRJÜK LÁJKOLD ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS!
