CSAK NŐKNEK! Minden információ a nők kedvezményes nyugdíjáról 2017-ben! Feltételek, jogosultsági idő, igénylés, számítás, a kedvezményes nyugdíj melletti munkavégzés. Az összes tudnivaló összefoglaló és részletes elemzése egyetlen anyagban!
Rövid összefoglaló a nők kedvezményes nyugdíjáról
A hölgyek 2017-ben is változatlan feltételekkel igényelhetik a nők kedvezményes nyugdíját: meg kell szerezniük legalább 40 évi jogosultsági időt (amelyből alapesetben legfeljebb 8 év lehet a gyermeknevelésre tekintettel kapott ellátások folyósítási idejével szerzett szolgálati idő, vagyis legalább 32 évi szolgálati időt keresőtevékenységgel, azaz munkával kell megszerezniük).
Az igénylő hölgy azon a napon, amelytől kéri a kedvezményes nyugdíja megállapítását, nem állhat biztosítási jogviszonyban.
A kedvezményes nyugdíj összegét ugyanúgy állapítják meg, mint a korbetöltött öregségi nyugdíj összegét, vagyis nem csak a 40 évi jogosultsági idő, hanem az érintett hölgy egész élete során szerzett szolgálati idő és az 1988 óta szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező kereseteiből számított nettó havi átlagkeresete figyelembe vételével számítják ki a kedvezményes nyugdíj összegét. A nők kedvezményes nyugdíja saját jogon járó, teljes nyugdíj.
A nők kedvezményes nyugdíja mellett tetszőleges időtartamban a versenyszférában úgy lehet dolgozni, hogy amíg a nyugdíjas hölgy nyugdíjjárulék alapját képező bruttó keresete, jövedelme nem éri el az éves összeghatárt (a minimálbér 18-szorosát), addig a nyugdíját is felveheti. Ez a korlátozás megszűnik, ha a hölgy betölti a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárát.
A közszférában végzett munka esetén azonban a kedvezményes nyugdíjat (és a korbetöltött nyugdíjat is) szüneteltetik arra az időtartamra, amíg az érintett hölgy előzetes kormányzati engedéllyel létesített közalkalmazotti vagy hasonló közszolgálati jogviszonya fennáll.
A kedvezményes nyugdíj melletti munkavégzéssel szerzett nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem alapján a nyugdíjas hölgy félszázalékos nyugdíjnövelésre jogosult, amelyet 2017. január 1-jétől a nyugdíjhatóság már hivatalból (nem kérelemre) állapít meg.
A nők kedvezményes nyugdíjának törvényi kerete
2017-ben is a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a)-(2d) bekezdései szabályozzák a nők kedvezményes öregségi nyugdíjának alapfeltételeit, a következőképpen:
(2a) Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki
a) legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és
b) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
(2b) A (2a) bekezdés tekintetében jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő.
(2c) A (2a) bekezdés alapján az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, a harminc évet.
(2d) A (2c) bekezdésben előírt jogosultsági idő - ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt - egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek. (Ez a hivatkozott rendelkezés a következő: 12.§ (2) … saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket (személyt) is,
a) aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül,
b) akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, vagy
c) aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában [Gyvt. – 1997. évi XXXI. törvény - 49-51. §] tartózkodik.)
A nők kedvezményes nyugdíjának 3 alapfeltétele van, amelyek közül mindegyiknek teljesülnie kell:
a) legalább 40 évi (keresőtevékenységgel és gyermekneveléssel) szerzett jogosultsági idő szerzése, amelyből
b) alapesetben legalább 32 évi szolgálati időt kell keresőtevékenységgel (munkával) szerezni, és
c) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják az érintett hölgy számára, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem állhat (azaz lényegében az ezt a napot megelőző napra meg kell szűnnie a munkavégzésre irányuló összes jogviszonyának – lásd később).
Első és második alapfeltétel
A legtöbb félreértést az első két feltétel okozza. E két feltételnek ugyanis együtt kell érvényesülnie.
Mindenképpen meg kell szerezni a 40 évi jogosultsági időt, és ezen belül alapesetben mindenképpen meg kell szerezni a 32 évi keresőtevékenységgel (munkával) szerzett szolgálati időt.
Vagyis alapesetben a gyermekneveléssel legfeljebb 8 évi jogosultsági időt lehet szerezni a nők kedvezményes nyugdíjához.
A jogosultsági idő alapképlete:
legalább 32 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő + legfeljebb 8 év gyermekneveléssel szerzett szolgálati idő = 40 évi jogosultsági idő. Forrás
► KÉRJÜK LÁJKOLD ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS!
