A tipikus bérlő többnyire független fiatal vagy házaspár, kevés pénzzel és gyenge érdekérvényesítő képességgel, így a lakáskiadók azt tesznek velük, amit akarnak. Ezért vannak hátrányos szerződések, ahol a bérlő nem jelentkezhet be, nem tehet ki névtáblát, és a lakáson sem változtathat semmit, még egy szöget sem verhet a falba. Emiatt mondjuk a festés sem érdeke, mert bármikor utcára kerülhet a bizonytalan bérleti szerződés miatt. A közművek sem kerülnek a nevére, így még egy saját névre szóló gázszámlát se tud bemutatni, ha például egy banki ügyintézés során szüksége lenne rá. Sokszor még a névre érkezett ajánlott levelet sem veheti át, mert nem tudja igazolni a lakcímet semmivel, ugyanis ilyenkor csak a bejelentett lakcím, vagy a meghatalmazás elfogadható.
De ez a helyzet a bérbeadóknak sem jó, hiszen jogi védelem nélkül bízza sokmilliós ingatlanát egy ismeretlenre. Szerződés nélkül semmit nem tud tenni, ha a bérlő nem fizet, vagy ha nem akar kiköltözni, és akkor sem, ha eltűnik és közműtartozása marad. Pedig a bérlakás manapság nagyon fontos, mert hiába ajánlanak jó munkahelyet egy távoli városban, ha nem tud valaki odaköltözni.
Ha a bérlővel kötött szerződést nem látja ügyvéd vagy közjegyző, akkor senki nem védi a tulajdonos érdekeit, és csak az erőfölényre alapozhat. Gond akkor van, ha az erőfölény felborul, és szembe találja magát egy erőszakos, minden szóbeli megállapodást felrúgó bérlővel, akit nem tud kitenni.
A hivatalosan kötött szerződés és a jogi védelem mindkét félnek jó, mégsem ezt az utat választják, mert nagy a vonzereje az adómentes bevételnek. Inkább kockáztatnak, mint adót fizessenek, még akkor is, ha összességében rosszabbul járnak a feketén kiadott lakással. A bérlő miatti bizonytalankodás, a NAV-tól való félelem, és a bérlő kiszolgáltatottsága áll szemben pár százalék adófizetési kötelezettséggel.
Pedig nem kell vállalkozónak lenni, hogy valaki kiadja a lakását, és még adószámot sem kell igényelni. A tulajdonos egyetlen kötelezettsége, hogy évente egyszer benyújt egy adóbevallást, és megfizeti a bevétel utáni jövedelemadót. Ekkor nem tud számlát adni, de ha a bérlő magánszemély, többnyire nem is igényli ezt. De ha a bérlő el akarja számolni a bérleti díjat, akkor a tulajdonosnak adószámot kell kérnie, és számlával igazolni az átvett pénzt.
Tehát ha nem kell számla, akkor a tulajdonosnak nem kell adószámot kérnie, a bérleti díjról csak bevételi bizonylatot ad, amire felírja az adóazonosító jelét, és évente egyszer bevallást készít, ahol a bevételt önálló tevékenységből származó jövedelemként tünteti fel.
Ebben az esetben a tulajdonos nem lehet egyéni vállalkozó - és nem csak a lakáskiadásban, de semmilyen más egyéni vállalkozása sem lehet!
Ha a tulajdonos nem számol el költséget, akkor a bevétel 90 százaléka után kell 16 százalék SZJA-t fizetnie, azaz 50 ezer forint bérleti díj után 7.200 forintot. Ha a lakáskiadással kapcsolatban sok költsége keletkezik, akkor tételes elszámolást is választhat, és ebben az esetben a bevétel felét írhatja le költségként a számlák alapján. Ilyen költség lehet például a rezsi, ha a szolgáltatásokat nem írja át a bérlő nevére, vagy a javítások és karbantartások költsége.
Ez a havi 7.200 forint az ára, hogy a bérbeadónak ne kelljen titkolnia semmit, és ekkor már tudna szabályos szerződést is kötni, amit közjegyző is ellenjegyezhet. Ez azért célszerű, mert ilyenkor egy végrehajtható okirat rögzíti a felek kötelességeit, és egy közjegyző által ellenjegyzett szerződésre alapozva nem kell hosszasan pereskedni, ha a nem fizető bérlőt ki akarja tenni a lakásból.
A 16 százalékos SZJA mellett egészségügyi hozzájárulást is fizet az, aki a lakáskiadásból évi 1 millió forint feletti jövedelmet szerez. Ennek mértéke a jövedelem 14 százaléka, de a teljes jövedelem alapján, és nem csak az 1 millió feletti részre! Jövedelemnek a költségek (vagy a 10 százalékos átalány) levonása után fennmaradt összeg számít, azaz így kell ezt figyelembe venni az évi 1 milliós jövedelem esetén is. Ez a többletfizetési kötelezettség így nagyjából havi 90 ezer forintos bérleti díj feletti esetekben jelentkezik, ha a lakás 12 hónapra folyamatosan ki van adva.
A lakáskiadással kapcsolatosan hasznos lehet még a NAV tájékoztatóját is elolvasni, amit IDE KATTINTVA LEHET MEGNÉZNI
Arra kérjük ossza meg a cikket, hogy mások is láthassák!
KÖSZÖNJÜK SZÉPEN!
