Manapság a legtöbbünk csak dísznövényként ismeri. A virágkötők egyik nagy kedvence impozáns virága miatt. Pedig érdemes más szemmel nézni rá, hiszen az articsóka a máj elsőszámú természetes orvossága a néphagyomány szerint.
Az articsóka mediterrán növény, a fészkesvirágzatúak családjába tartozik. 1,5 – 2 méter magasra nő, a fás, elágazó szárain találhatóak a 10-12 cm-es virágok. A ki nem nyílt bimbókat lehet a konyhában felhasználni, de kevesen tudják, hogy a növény többi része is igen hasznos lehet.
A nem túl fás szárát és leveleit gyógyászati célra lehet alkalmazni, hiszen magas a rost- és ásványisó-tartalma, ezen kívül fontos foszfor-, kalcium-, magnézium-, vas- és káliumforrás, gazdag A-, B1-, B2-, valamint C-vitaminban. Erősíti a szívet, ahogyan a magas koleszterinszint, a cukorbetegség és a magas vérnyomás kordában tartásában is jó szolgálatot tehet.
Az articsóka fő hatóanyaga egy antioxidáns flavonoid, a cinarin, ami az epefolyadék mozgását szabályozza azáltal, hogy az epeutakat tisztítja. Elősegíti a máj regenerálódását, valamint tisztítja a vért, epehajtóként hozzájárul a szervezetben kialakult kövek feloldásához is. Mivel az articsóka pozitív hatással van az epefolyadék mozgására, ezért megvédi a májat a méreganyagoktól, stressztől, károsodástól és az öregedéstől.
Nagyszerű gyulladáscsökkentő, a népi gyógyászat reuma és epegyulladás esetén egyaránt alkalmazza. Teaként általános erősítő, csillapítja a makacs köhögést, hólyagpanaszok esetén sikeresen alkalmazhatjuk. Az articsóka nagyobb mennyiségben tartalmaz folátot, ami a folsav természetes változata, valamint bőségesen megtalálható benne a bélflóra helyreállításában fontos szerepet kapó inulin.
Az articsóka levelekből készült kivonatok az epetermelést fokozzák, és az epeutak összehúzódását támogatják, de elősegítik a májsejtek regenerálódását is.
Az articsóka rendkívül gazdag ballasztanyagokban, káliumban, magnéziumban, vasban és B1-vitaminban, de tartalmaz fehérjét, szénhidrátot, zsírt és nátriumot is.
100 gramm articsókában csupán 55 kcal energia van!
Hogyan fogyasszuk?
A fiatal articsókák vastag sziromlevelei nyugodtan felhasználhatók, de a fejlettebb megkeményedett sziromvégei nem alkalmasak étkezésre. A húsos csészeleveleket még bimbós állapotban fogyasztják.
Az articsóka fiatal virágzata kellemes, fűszeres íze miatt ínyencségnek számít. Előételként, sütve vagy salátaként fogyaszthatjuk, de puhára főzve és olívaolajjal és citromlével tálalva igazi ínyencség. Nem érdemes sokáig tárolni (hűtőszekrényben kb. egy hétig tárolható), frissen fogyasztva a legjobb.
Figyelem, az articsóka várandósok, epekövesek és és veseproblémákkal küzdők számára sem ajánlott.
Articsóka tea készítése
Gyógynövényboltokba beszerezhető az articsóka tea, de otthon is könnyedén elkészítjük. Ha csak levélből szeretnénk főzni, akkor 1 liter vízhez kb. 35-40 levélre lesz szükség, amit egy kicsit aprítsunk fel vagy törjünk össze. A vastagabb, tüskés levelek is tökéletesen megfelelnek! Tegyük a leveleket forrásban lévő vízhez, és egy percig együtt forraljuk, majd takarjuk le és öt percnyi pihentetés után szűrjük le. Naponta kétszer fogyasszunk belőle egy-egy csészével.
Ha a növény szárát és gyökerét is szeretnénk felhasználni, akkor mossuk meg őket alaposan és aprítsuk fel. Egy liter vízhez kb 100 grammot adjunk, és forraljuk fel. Forrás után vegyük le a tűzről és legalább húsz percig pihentessük, mielőtt leszűrjük. Ugyanúgy fogyasszuk, mint a levélből készült teát.
